A feladat pontos meghatározása a fúrás előkészítését, valamint a terület felmérését jelenti. A fúrás előkészítéséhez szükség van a keresztezendő műtárgy vizsgálatára, a terület felméréséhez a közelben meglévő közművek pontos elhelyezkedésére, ezeknek a közműveknek a vedőtávolsgára vonatkozó adatok meghatározására, valamint a talaj mechanikai szakvélemény kikérésére - a fúrás hosszától függően minimum 2, vagy 50-100m-ként.
Különbséget teszünk engedélyezési terv és fúrási munkaközi terv között. Az engedélyezési tervet a nyomvonal tervezője készíti, míg a fúrási munkaközi tervet a fúrós cég készíti, az engedélyezési terv adataira támaszkodva.
A fúrás megtervezésénél fontos tényező a behúzandó cső hossza, átmérője, a keresztezendő műtárgy mélysége, és a talaj összetétele.
A tervezésnél figyelembe vesszük a behúzandó cső hajlítási sugarát. Az acélcsöves fúrásoknál általában a behúzandó acélcső hajlítási sugara határozza meg a fúrási minimális hajlítási sugarat. A KPE cső behúzásánál viszont a fúrórudazat maximális hajlítási sugara határozza meg a fúrás nyomvonalát.
A fúrási terv készítésénél figyelembe vesszük a a meglévő közművek előírt védőtávolságát is.
A fúrási tervhez tartozik egy fúrási táblázat, amely megmutatja a fúrás irányítójának, hogy az egyes rudakon mennyit kell hajlítani, hogy az előre tervezett ív pontosan tarható legyen. Az elérhető pontosság függőleges irányban szárazföldön 0-30 cm, vízfelületen 0-50 cm, vízszintes irányban szárazföldön 0-40 cm, vízfelületen 0-80 cm.
A fúrási terv elkészülte után, meghatározzuk a fúrógép telepítési helyét és az indító- és fogadógödör helyét, és méretét. Nagyobb fúrásoknál külön organizációs tervet készítünk. Az indító és a fogadó gödör nagysága függ a behúzandó cső átmérőjétől.
Az acélcsövet illetve a KPE csövet a fogadó oldalon összehegesztjük, és itt kerül sor a nyomáspróbára is.
A fúrási terveknek megfelelően, elkészítjük a pilot furatot. A fúrófejben elhelyezett 8-12 kHz-en működő adó közvetíti a vevő egységnek a fúrófej mélységét, dőlésszögét, vízszintes irányát, és az „órajelét".
Az átvezetés folyamán váltakozva használjuk a fúrást és a sajtolást, közben folyamatosan – nagy nyomással – bentonitot sajtolunk a furatba. Az irányítást, a megfelelő irányba való sajtolással biztosítjuk.
Amikor a fúrófej a fogadó oldalon megérkezik, a fúrófejet bővítő fejre cseréljük. A bővítők több félék lehetnek, kiválasztásuk a talaj összetételétől függően történik.
A bővítések folyamán a beinjektált bentonitnak több funkciója van:
- megfelelő állékonyságot biztosít a furatnak
- "kihordja" a fellazított talajt
- keni a fúró vagy bővítő fejet
A cső behúzását csak akkor kezdjük meg, ha a furat megfelelően állékony. A csőre egy megfogó szerszámot helyezünk, és a furatban lévő fúrórudazattal behúzzuk a haszoncsövet.
A csövek behúzása után a megmaradt bentonit iszap kiszivattyúzásra, a gödrök betemetésre, a terep helyreállításra kerül.
A fúrásról megvalósulási hossz-szelvényt készítünk.